2010. február 26., péntek

Ő

Az igazán nagy kapcsolatok lánggal égnek. A szerelem hő, a vonzódás hő, az érzelem hő. Egy halandónak nagyon kevés fogalma van a szerelemről, a hőről, és a hévről. S roppant kétségek gyötörhetik, ha meghallja azt a szót, hogy szenvedély. A szenvedély nem valami állatias vonzódás, nem az orosz-rulett heve. Aki soha nem érezte magát megalázva, például a párja által, fogalma sem lehet a szenvedély szó jelentéséről. Nincs rajongás, a kielégítettség fátyla képében, az intellektuális összhang vaspaplana sem takar testeket. Nincs fatalista baromság. A megélt, kifacsart narancshéj jellemem, az ő narancsfacsarójába illik, és ennyi. S a sav majd elvégzi ádáz munkáját, a sav majd lemarja ami kiáll, ami bánt, de a sav nem idő, s nem szenvedély. A szenvedély nem több csupán, mint a rágásának kérése, sőt könyörgése... Makacsul, konokul, és ravaszul learatott munkájának bére. Nem állatias, nem orosz-rulett... sokkal több annál.
Odaadóan-önzően-emberi. Ő.

Eljön az az éjjel, melynek
minden csillaga szívig ég el.
Föllázadt szeretők szaladnak
lobogó hajakkal, zenékkel.

Nótázva hozza mind a partig
görnyesztő, piros drágaságát.
Megtárul morogva a tenger
s kincseiket ők bedobálják.

- Győztél, eljöttünk szerelemmel,
ízedet visszahoztuk néked,
nosza fogadd bilincseinket,
kötözd le fájó szívverésed.

Nosza, fogadd hát koronánkat,
a harangot, sapkánkon a csörgőt,
egy zacskó lisztünk s egy marék
elbúsult, ragaszkodó szöllőt.

Fogadd most - tépett ágainkat,
vedd jólcsinált szerszámainkat,
fogadd seprőnket, tányérunkat,
de ágyunk helyett, nesze, magunkat.

S füstölgő, parazsas homlokkal
fiúk és lányok leguggolnak,
fölöttük reszketve ereszkednek
pártalanul nagy, teli holdak.

S a víz a sok vad ajándéktól
kijön értük, elönti őket,
hanem hiába zúg, - zúgása
erősbíti az éneklőket.

A lányok dalát: Tenger vagyunk,
keserű só vagytok ti bennünk, -
a fiúk dalát: Partok vagyunk,
keserű tenger vagytok bennünk.

S a víz habzó, kibomlott kontyán
ragyogó holtakat ringat csengve
és háborogván emlékezik
az elcsöndesült szerelemre.

(József Attila - Szeretők lázadása)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése