Mennyit ér?

Torma Kapitánynak nem futja sörre mostanában, így depresszív csöppet-kicsit. Nem kell félni, egy ekkora gondolkodó-söpredék-bokaficam nem tűnik el nyomtalanul a Föld színéről. Viszont mint akik hasonlóan munkanélküli főiskolások, mint én-jómagam-én, biztos eszükbe jutott már a kérdés, hogy mennyit is ér ő vagyis ők, azaz a gondolkodó, jelen esteben Én.

Vannak akik munkahelyen üdülnek fel egy-egy falat Tormával, nekik álljon alant a szöveg:

Mikor nem látsz már színeket
Fáradtan induló reggelen
Hidd el, hogy én is érzem
S nekem te nem vagy idegen

Mikor nem látod már a célt
S tán a hited sem töretlen
Húzódj csak félre, és úgy gondold végig
Mitől jó élni és mitől nem

Refr.:

Mennyit ér, aki nem tud, csak tudni vél?
Mennyit ér, aki korlátok nélkül él?
Mennyit ér, aki úgy fordul, mint a szél?
Mennyit ér, aki kér csak, de adni fél?

Mikor győztesként veszítesz
S a "miért" könnyeit látom a szemedben
A válasz itt van, csak nem vetted észre
Vénülő fákban s porladó kövekben

Magad választod a nehezebb sorsot
És megbecsülöd az őszinte szót
Attól vagy ember, hogy különb tudsz lenni
És felismered a rosszat s a jót.

S következzen végül egy felhívás a hűséges Olvasókhoz:

Lusta vagy regisztrálni bárhova, de ide kommentelnél? Tele akarod Spammelni a megjegyzéseket? Hajrá! Mostantól bárki fűzhet megjegyzést a posztokhoz... aki tud írni, és nem csimpánz. Ugye?